Az anorexia nervosa egy olyan multifaktoriális eredetű evészavar, amely globális szinten napjaink legmagasabb mortalitási arányú pszichiátriai kórképének tekinthető. Patológiai tünetei közé tartozik a testészlelés kognitív torzulása, az elhízástól való intenzív félelem, az energiabevitel jelentős restrikciója, illetve ezek következményeként a kórosan alacsony testsúly kialakulása. Az utóbbi évek kutatásai rámutattak, hogy a diszfunkcionális lelki működéseknek kulcsszerep jut a betegség krónikussá válásában, ugyanakkor a reziliencia, mint pszichológiai védőfaktor, potenciális szerepet tölthet be a felépülési folyamat facilitálásában. Jelen kutatás célja az anorexiából való gyógyulás dinamikájának pontosabb operacionalizálása, figyelembe véve a tárgyiasított testtudat, a maladaptív attitűdök, illetve a reziliencia aspektusait. Az adatfelvétel a Google forms felületen online kérdőíves formában történt három validált kérdőív felhasználásával (OBCS, DAS-14, CD-RISK). A forráspopulációt olyan Magyarország területén élő, 18 és 40 év közötti nők alkotják, akik klinikai diagnózis alapján jelenleg anorexiában szenvednek vagy korábban érintettek voltak a betegségben (N=167). A vizsgált személyek aktuális állapotuk függvényében 4 alcsoportba sorolhatóak: első epizódú betegek (n1=43, 25,7%), visszaeső betegek (n2=41, 24,6%), csak testileg gyógyult egyének (n3=39, 23,4%), valamint teljesen gyógyult egyének (n4=44, 26,3%). Az adatok a Microsoft Excel 2007, továbbá az IBM SPSS Statistics 20 programcsomag segítségével kerültek feldolgozásra, és az elemzés során leíró, illetve haladó, nemparaméteres statisztikai eljárásokat alkalmaztam.Az eredmények tükrében megállapítható, hogy a különböző állapotban lévő egyének testtárgyiasításra, diszfunkcionális attitűdökre és rezilienciára vonatkozó értékei szignifikáns különbségeket mutatnak (p<0,05). Az általam vizsgált populáció esetén a visszaeső betegeknek a legkedvezőtlenebb a pszichés profilja, körükben figyelhető meg a testtárgyiasítás és a maladaptív attitűdök legmagasabb szintje, míg a teljesen gyógyultak kiemelkedő rugalmas lelki ellenálló képességgel rendelkeznek.A fentiek alapján javasolt a validált kérdőíveket együttesen alkalmazni a gyakorlatban, a megelőzés szintjén iskolai médiatudatossági programokat szervezni, a súlyos anorexiás betegek diszfunkcionális attitűdjeit célzottan korrigálni, továbbá a gyógyulás útján lévő egyének rezilienciáját megerősíteni.

Témavezető: Barabás Ágota

A laktációs időszak jelentős energia- és tápanyagtöbbletigénnyel jár, amelynek biztosítása alapvető fontosságú az anyai egészség, a megfelelő tejmennyiség fenntartása és a csecsemő fejlődése szempontjából. Kutatásom célja egy olyan, természetes alapanyagokra épülő, magas fehérjetartalmú, glutén- és tejfehérje-mentes funkcionális élelmiszer fejlesztése volt, amely támogathatja a laktációs időszakban lévő nők napi tápanyagbevitelét, és könnyen beilleszthető a mindennapi étrendbe. A kutatás két fő részből állt. Kérdőíves felmérés (n=250) vizsgálta a laktációs időszakban lévő nők táplálkozási szokásait, étrend-kiegészítő használatát és a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos igényeit. A válaszadók többsége nem fordít kellő figyelmet a megnövekedett mikro- és makrotápanyag-bevitelre, ugyanakkor 80%-uk nyitott lenne olyan természetes alapú, hordozható és tápanyagdús termék fogyasztására, amely megkönnyíti a napi tápanyagellátottság biztosítását.A termékfejlesztés tudományosan összeválogatott, természetes eredetű összetevők felhasználásával történt. A receptúra kialakítása tankonyhai kísérleteken keresztül valósult meg, több arány- és textúramódosítás eredményeként. A végleges receptúra kedvező tápanyagprofilt mutatott: magas fehérje-, rost- és mikrotápanyag-tartalom, hozzáadott cukor nélkül, természetes alapanyagok felhasználásával. Az érzékszervi vizsgálat eredményei alapján az íz, az állag és a megjelenés megfelelőnek bizonyult; egyedül az illat minősítése igényelt további fejlesztést, amely a tankonyhai munkafolyamatok későbbi fázisában optimalizálásra kerül. A termék mikro- és makrotápanyag-összetétele hozzájárul a laktációs időszakban lévő nők egészségének megőrzéséhez, valamint az optimális tápláltsági állapot fenntartásához vagy kialakításához.A kutatás rámutat arra, hogy a laktációs időszakban lévő nők körében valós igény mutatkozik olyan funkcionális élelmiszerekre, amelyek természetes módon járulnak hozzá a tápanyagbevitel optimalizálásához. A fejlesztett élelmiszer újszerűsége a természetes tápanyagellátás, az allergénkerülő összetétel és a tudományosan megalapozott receptúrafejlesztés együttesében rejlik.A funkcionális élelmiszer gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a hiányállapotok megelőzéséhez, a laktációs időszak étrendi támogatásához, és alapot képezhet további élelmiszeripari és dietetikai fejlesztések számára.

Témavezető: Hanuferné Dr. Horváth Brigitta

Bevezetés: A stroke az egyik legjelentősebb globális népegészségügyi kihívás, amely világszerte a morbiditás és mortalitás súlyos terhét jelenti. A Global Burden of Disease globális adatai szerint a nem fertőző betegségek (NCD-k) között a stroke második halálok, és az egyik fő oka a rokkantsággal korrigált életévek (DALY) elvesztésének. A stroke epidemiológiája rendkívül dinamikus, előfordulását és kimenetelét erősen befolyásolja a társadalmi-gazdasági fejlettség, az egészségügyi rendszerek elérhetősége, valamint a kockázati tényezők prevalenciája.Célkitűzés: A kutatás célja a stroke életkorra standardizált incidencia-, halálozási és DALY-mutatóinak időbeli trendjeit, valamint azok társadalmi-gazdasági fejlettséggel (SDI) való összefüggéseit feltárni 1990 és 2023 között.Módszerek: A kutatás a Global Burden of Disease (GBD) 2023 adatbázis adataira épült, és 204 ország stroke-hoz kapcsolódó mutatóit vizsgálta. Elemeztük az incidencia, halálozási és DALY értékeket, valamint azok időbeli eloszlását. A statisztikai módszerek közé tartozott a lineáris regresszió, Kruskal-Wallis teszt, valamint a Dunn féle post hoc teszt. Az elemzéseket STATA programban végeztük és a szignifikancia szintet p<0,05 határoztuk meg. Eredmények: A legalacsonyabb SDI kategóriához tartozó országok mutatták a legmagasabb incidencia, halálozási és DALY értékeket, míg a legmagasabb SDI kategóriába tartozó országokban voltak a legalacsonyabbak az értékek. A Kruskal-Wallis teszt mind az incidencia, mind a halálozási és a DALY tekintetében szignifikáns különbséget mutatott az öt SDI csoport között (p=0,0001). A Dunn féle teszt megerősítette, hogy minden SDI kategória szignifikánsan különbözik egymástól mindhárom vizsgált paraméter esetében (p<0,001).Konklúzió: Az eredmények megerősítik, hogy a stroke globális terhe szoros és fordított összefüggést mutat a társadalmi-gazdasági fejlettséggel, a legmagasabb terhelést az alacsony SDI-vel rendelkező régiók viselik. Ez megköveteli a tudatosság növelését, a hatékonyabb megelőzési programok bevezetését, a korai felismerés fejlesztését, valamint az elérhető ellátás javítását. A globális stroke teher csökkentése érdekében kiemelt figyelmet és célzott beavatkozást kell fordítani az érintett, alacsony SDI kategóriájú populációra.

Témavezető: Ghanem Amr Sayed

This thesis examines an issue often overlooked in disaster discourse: the psychological, social, and health impacts of menstruation on women in underdeveloped areas, especially during crises like the 2022 super floods in Pakistan. Pakistan is highly vulnerable to floods and climate crises due to its geography, monsoon patterns, and socio-economic factors. Disasters disproportionately affect women. Humanitarian aid often lacks a feminist, gender-responsive framework. Relief efforts are top-down, male-dominated, and focused on material needs, with little attention to women’s vulnerabilities such as Menstrual Hygiene Management (MHM).Menstruation affects mental health through hormonal changes, pain, and stigma, causing anxiety, stress, depression, and shame. Poor MHM limits education, work, and social participation, reinforcing social and economic vulnerability. Displacement and inadequate shelters, lack of toilets, unsafe bathing areas, no waste disposal, and absence of women-friendly spaces which further harm physical and mental well-being. This “double burden” increases stress, risk of gender-based violence, and health complications.MHM intersects with social work, healthcare, and feminist frameworks. Social workers conduct gender-responsive risk assessments, use intersectional analysis, address GBV risks, and advocate for culturally sensitive menstrual facilities. Healthcare neglect of MHM raises infections, urinary tract issues, bacterial vaginosis, and pelvic inflammatory disease. Integrating MHM into emergency protocols improves physical and mental health, hygiene, and participation in education and social life. A feminist lens emphasizes that crises are not gender-neutral. Women in patriarchal, low-resource contexts face structural inequalities, limited decision-making power, and higher GBV risk. Intersectional advocacy ensures gender-sensitive, dignity-centered responses. The objectives of the study is to explore psychological impacts of menstruation during disasters; analyze MHM in social work and healthcare; examine feminist approaches for gender-sensitive humanitarian response; and advocate policies prioritizing women’s dignity, safety, and well-being. Literature review and secondary data analysis highlight inadequate MHM as a public health, social work, and human rights concern, stressing the urgent need to recognize menstrual needs as essential.

Témavezető: Dr. Andrea Sarvary

Bevezetés: A törzsizomzat a test stabilitásának, egyensúlyának és mozgáskoordinációjának alapja, különösen a modern táncban, ahol az ugrások, forgások és irányváltások nagyfokú kontrollt és izomerőt igényelnek. Emiatt előtérbe kerülnek azok a módszerek, amelyek egyszerre fejlesztik az izomerőt, a testtudatot és a propriocepciót. A PNF funkcionális, diagonális mozgásminták alkalmazásával támogatja a neuromuszkuláris aktiváció és a koordináció fejlődését.Célkitűzés: Kutatásunk célja a PNF mozgásminták hatásának vizsgálata volt a modern táncosok körében a törzsizomerőre és stabilitásra.Hipotézisek: A kutatás azt feltételezte, hogy (1) a táncosok törzsereje tovább fejleszthető célzott gyakorlatokkal, (2) a PNF minták hatékonyabbak a hagyományos táncórai tréningnél, és (3) az intervenció szignifikáns teljesítményjavulást eredményez.Módszertan: Az intervenciós csoport 10 alkalmas PNF programot végzett fekvő, ülő és négykézláb helyzetben, stabil és instabil felületeken. A diagonális végtagminták az irradiáció elvén keresztül támogatták a törzsizomzat aktiválását. A vizsgálatok között szerepelt az Y Balance teszt, a McGill törzs állóképességi tesztek és a Stabilizer Pressure Biofeedback mérés.Eredmények: A vizsgálatban modern táncos lányok vettek részt, mely során alkalmaztunk cél-(n=9, átlagéletkor 15,56±4,07 év) és kontrollcsoportot (n=10, átlagéletkor 16,1±7,55 év) is. A célcsoport minden McGill-tesztben szignifikáns javulást mutatott: flexor (p=0.004), jobb oldali lateralflexor (p=0.011) és extensor (p=0.004). A bal oldali lateralflexor eredménye javuló, de nem szignifikáns volt (p=0.074). Az Y Balance teszten a célcsoport minden iránya szignifikánsan fejlődött: jobb alsó (p=0.009), bal alsó (p=0.009), jobb felső (p=0.014) és bal felső végtag (p=0.0089). A kontrollcsoport a felső végtagi Y Balance tesztben mutatott javulást (jobb p=0.0407, bal p=0.0207), más méréseikben nem. A csoportok összehasonlításakor a cél és a kontroll csoport a program előtt csak az extensor tesztben különböztek (p=0.045). A program után a célcsoport jobb eredményt ért el a Trunk Flexor Endurance (p=0.001), a jobb oldali Lateralflexor (p=0.037) és az Y Balance jobb alsó végtagi értékében (p=0.03). A bal oldali lateralflexor (p=0.078) és a bal alsó végtagi érték (p=0.064) nem érte el a szignifikanciaszintet.Megbeszélés: A táncórai gyakorlatok önmagukban is kedvezően hatnak a törzsstabilitásra, azonban a célzott PNF program ezeknél hatékonyabbnak bizonyult.

Témavezető: Besenyei Blanka

Bevezetés: Az emberiség évezredek óta fogyaszt erjesztett élelmiszereket, a mikrobiom egészségmegőrzésben betöltött szerepe régóta ismert. A probiotikumok iránti érdeklődés napjainkban folyamatosan növekszik, amit a közösségi médiában terjedő túlzó állítások tovább erősítenek. A piaci bővülés ellenére az Európai Unió jelenleg nem biztosít egységes módszertani szabványt a probiotikumok minőségi ellenőrzésére, ezért a fogyasztó kizárólag a gyártó által megfogalmazott állításokra tud hagyatkozni. Ez számos kockázatot hordozhat magában, túl azon, hogy a készítmény esetleg nem váltja be a hozzá fűzött hatásokat. Célkitűzés: Kutatómunkánk célja a kereskedelmi forgalomban elérhető probiotikumokból nyert Lactobacillus törzsek életképességének meghatározása, majd savas közegben mutatott túlélőképességének vizsgálata. Ezen felül a teljes probiotikus készítmények savval szembeni tűrőképességét is értékeltük. Továbbá az elvégzett vizsgálatok hozzájárulnak a szabványos módszerek kidolgozásához is. Módszerek: Munkánk során 13 probiotikus készítményt vizsgáltunk, amelyek gyógyszerforma, törzsösszetétel, törzsszám és prebiotikus rosttartalom tekintetében jelentős heterogenitást mutattak. A probiotikus készítményekben lévő Lactobacillus törzsek kolóniaképző egységeit sorozathígításos módszerrel, MRS-agaron határoztuk meg. Amennyiben a törzsszintű összetétel a gyártó által részletesen feltüntetésre került, eredményeinket összevetettük a specifikációkkal. A jelenlévő baktériumtörzseket MALDI-TOF MS módszerrel azonosítottuk, majd savtűrésüket különböző expozíciós idők mellett értékeltük, kiegészítve a teljes készítmények savas környezetre adott válaszának vizsgálatával is. Eredmények: A MALDI-TOF MS-azonosítás heterogenitást jelezett a deklarált törzsekhez képest, két készítményben nem feltüntetett baktérium is kimutatható volt. A savkezelés során a túlélés törzsspecifikusnak bizonyult. Időfüggő telepszám csökkenés csak egy esetben volt igazolható, a többi törzs nemlineáris túlélést mutatott. A teljes készítmények savtoleranciája számottevően elmaradt az izolált, önállóan tenyésztett baktériumtörzsekhez képest. Következtetések: Eredményeink a szakirodalomban leírtakkal összhangban variabilitásra utalnak a probiotikumok összetétele és életképessége tekintetében. Vizsgálatunk alapján indokolttá és sürgetővé válik az egységes szabályozási protokollok megalkotása, amely a jövőben nemcsak átláthatóbb minőségellenőrzést, hanem nagyobb alkalmazási biztonságot is garantálhat.

Témavezető: Hanuferné Dr. Horváth Brigitta

Bevezetés: A mai társadalom elengedhetetlen eszközeivé váltak az okos eszközök, melyek nem megfelelő használatával a fej lefelé tekintő helyzetbe kerül és főként a nyaki izmainkat terhelik meg, úgynevezett „Text-neck” alakulhat ki. A felső keresztezett szindróma (UCS) izomegyensúlyi megbomlást okoz a vállakban, a háti és a nyaki régióban.Célkitűzések/Hipotézisek: Célunk felmérni az egyetemi hallgatók nyugalmi testtartásának a helyzetét és az ebből adódó patológiás tartásokat kiszűrni. Célunk volt a fájdalom csökkentése, a mellkas mobilitásának növelése, valamint szerettük volna elérni, hogy a résztvevők a torna során kellő motivációt kapjanak és a fiziológiáshoz közeli értékeket elérjék. Feltételeztük, hogy a résztvevők testtartása javulni fog, melynek következtében az ízületi mozgástartományuk nő, fájdalom érzetük csökken, izomerejük és azoknak feszített helyzetben való megtartásának ideje szintén nő.Módszerek: 13 hallgatóval tornáztunk, 10 héten át heti 2 alkalommal. A tornaprogram a nyakizmok, a felső hátizmok és a mellkas izmainak fejlesztésére összpontosult. A tornát izomerősítő, légző és nyújtó gyakorlatokból építettük fel. A torna megkezdése előtt mozgástartományt mérő teszteket, illetve funkcionális vizsgálatokat is végeztünk. A gerinc mobilitásának vizsgálatára használtuk a Schober 1-2, a Cobra, a Sphinx, a Laterál flexió, a Rotáció tesztet és a Mellkas kitérést vizsgáló tesztet. Funkcionális teszteknél Fal-occiput távolság, Apley Scratch, Angulus inferior scapulae távolságait vizsgáló tesztet, Upper Quarted Y balance és Prone Bridge tesztet is alkalmaztuk.Eredmények: A Schober 1 és a Mellkas kitérést vizsgáló teszteknél nem tapasztaltunk szignifikáns változást (p>0,05). Az „Y” teszt az oldal irányba nyújtózásoknál egyik kar esetében sem mutatott szignifikáns változást, de a fel és lefelé való nyújtózások esetén mindkét karnál szignifikánsan változtak az eredmények. A gerinc mozgástartományt mérő tesztek közül 5-nél, valamint a funkcionális tesztek közül 4-nél szignifikánsan javultak az eredmények (p<0,05). Ezek a Schober 2, Cobra, Sphinx, Laterál flexió, Rotáció; Fal-occiput távolság, Apley Scratch, Angulus inferior scapulae távolságai és a Prone Bridge tesztek.Következtetések: A hipotéziseink jelentős részben beigazolódtak és a felmért paraméterek pozitív irányba módosultak. Adataink szignifikáns változást mutattak, így a programunk hatékonynak bizonyult a hanyag testtartás korrigálására.

Témavezető: Dr. Hunyadi Andrea és Arany Attila Csaba

Introduction: Poor posture is increasingly common among university students due to prolonged sitting and excessive screen time. While wearable biofeedback devices can increase postural awareness through real-time feedback, posture education helps students understand correct alignment and adopt healthier daily habits.Aims and Hypothesis: This study aimed to evaluate the effectiveness of both a wearable biofeedback corrector and education in improving postural alignment and psychological well-being in university students, and to compare the outcomes between the two approaches.Methods: In this study baseline information on posture habits, activity levels, and general well-being was collected through a questionnaire. Posture assessments for both groups were performed before and after interventions, including CVA, Plumb line test, APECS SSP, RSES, and Scapula spine distance test. Following the baseline assessment, the biofeedback group wore the posture device daily for 6 weeks, while the education group participated in an interactive educational session at the beginning of the study.Results: 30 students were involved in the biofeedback group (mean age: 22.8±3.93) and 30 in the education group (mean age: 21.6±3.32). The biofeedback group showed significant improvements on both sides of the plumb line test, APECS AI SSP, CVA, and Scapula spine distance test points (p<0.001). Self-esteem also improved significantly (p<0.01). In the education group, significant changes were observed in the left Plumb line (p=0.036), APECS AI SSP on both sides (right: p=0.032; left: p=0.011), and Scapula spine distance test (T7-inferior left) (p=0.047). The Rosenberg score also showed significant improvement (p<0.001). Conclusion: These findings indicate that both technology-based biofeedback devices and posture education can contribute to improving students’ long-term postural habits and psychological well-being; however, biofeedback devices offer broader and more consistent effects, making them particularly promising for student health programs.

Témavezető: Bucsku Mária

Bevezetés: A sportspecifikus mozgások adekvát kivitelezése érdekében, a labdarúgásban is kiemelten fontos szerepet tölt be a sportolók proprioceptív képessége, valamint alsó végtagi nagyízületeik dinamikus stabilitása. Amennyiben ezen képességek szintjében csökkenés történik, az teljesítményüket negatív irányba befolyásolhatja, valamint növekedhet a pályán való sérülések veszélye. Ennek tekintetében elengedhetetlen ezen képességek fejlettsége és fejlesztése a megfelelő fizikai állapot meglétéhez.Célok/Hipotézisek: Feltételeztük, hogy felmérések során kapott értékek az intervenció előtti és utáni összehasonlításban javulást mutatnak. Célkitűzésünk volt, hogy felmérjük a résztvevők proprioceptív képességét, illetve dinamikus alsó végtagi stabilitásukat erre irányuló tesztek segítségével, és vizsgáljuk a speciális gyakorlatokból álló célzott torna program pozitív hatását a felmért paraméterek tekintetében.Módszerek: A vizsgálandó csoportot a debreceni Loki Focisuli U17-es korosztályú labdarúgói alkották. A résztvevők alsó végtag és törzs izomerejét (Anterior Plank Test, Single Leg Wall Sit Test, Single Leg Squat Test), a proprioceptív képességét (Fukuda Stepping teszt, Csillag Egyensúly Vizsgálat és különböző, sík talajon és instabil felületen végzett gyakorlatok), az alsó végtag dinamikus stabilitását (Y-Balance, Négy Négyzet és Módosított Szlalom tesztek) és az általános gyorsasági-állóképességét (Vertikális ugrás és 10 méter sprint kombinált) objektív tesztek segítségével mértük fel. A tornaprogramot a csapat edzéseihez igazítva 8 héten keresztül heti egy alkalommal, 30-35 percben tartottuk. A tréning célzottan összeállított gyakorlatokat tartalmazott a legnagyobb fejlődés elérésének érdekében.Eredmények: A tornaprogram utáni vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy a felmért képességek paraméterei mind javulást mutattak. Látványos javulást tapasztaltunk az Anterior Plank teszt (p<0,001), a Négy Négyzet teszt (p<0,001) és Vertikális ugrás és 10 méter sprint tesztek esetében is (p<0,001). Összességében 10 objektív teszt esetében tapasztaltunk szignifikáns változást.Összefoglalás/Következtetés: Eredményeink megerősítették, hogy a speciálisan összeállított proprioceptív és dinamikus stabilitást fejlesztő tréning hatására ténylegesen változást érhetünk el ezen képességek mértékében. A pozitív javulás teljesítményfokozódást és a sérülések kockázatának csökkenését vonhatja maga után sporttevékenységek végzése során.

Témavezető: Dr. Csepregi Éva

Bevezetés: A verseny-aerobikban a versenyzőknek 1 perc 20-30 másodperc időtartamban, egy előre betanult, nehézelemekkel kiegészített, begyakorolt koreográfiát kell bemutatniuk. A verseny-aerobikra jellemző specifikus mozgásanyag többnyire túlzott megterhelést jelent a sportolók szervezete számára. Sok esetben ez a terhelés negatívan befolyásolja a gerinc és a nagy ízületek mobilitását és az izmok stabilizáló képességét. Sokszor nem jut kellő idő az ízületek felkészítésére a túlzott megterheléssel szemben, így a sérülések kockázata is megnő.Célok, hipotézisek: Feltételeztük, hogy számos versenyző körében a fiziológiástól eltérő értékeket tapasztalunk majd a felmért speciális vizsgálatok tekintetében. Vizsgálatunk középpontjában állt összehasonlítani a verseny-aerobikos versenyzők ízületi stabilitásának és a vázizmok flexibilitásának a torna program előtti és utáni állapotát és felmérni a javulásuk mértékét.Módszerek: A kutatási csoport tagjait az Óbudai WDSE leigazolt női sportolói alkották. A vázizmok flexibilitását (Ujj-talaj távolság, Sit and reach, 90-90 aktív knee extension, Knee to wall, Apley’s scratch tesztek), az izomzat erő-állóképességét (Anterior plank, Side plank, Wall sit és Single Leg Wall sit tesztek), az egyensúly-koordinációs képességet (Star Excursion Balance, Y-balance, Mérlegállás, Single leg squat tesztek) objektív tesztek segítségével mértük fel. A tornaprogram 6 héten keresztül heti 3 alkalommal, 30 perces időintervallumban valósult meg. A tornák köredzés formában zajlottak, ahol nagy hangsúlyt fektettünk az alsó végtagi izmok erősítésére, valamint instabil felszíneken végzett gyakorlatokat alkalmaztunk a proprioceptív képességek fejlesztésére.Eredmények: A tornaprogramot követően a felmért paraméterek többségénél szignifikáns fejlődést tapasztaltunk. Látványos fejlődést értünk el az Ujj-talaj távolság (p≤0,01), a Sit and reach (p≤0,01), az Y-balance (jobb és bal oldal p<0,01) és a Mérlegállás (p≤0,01) és a Wall sit (p≤0,001) tesztek tekintetében.Összefoglalás/Következtetések: A kapott eredményeink megerősítették, hogy a proprioceptív tréning alkalmazása segíthet fejleszteni a dinamikus egyensúlyozó képességet és az ízületi stabilitást. A tréninget kiegészítő egy-egy speciális gyakorlattal az izmok flexibilitásán és erő-állóképességén is javítani tudtunk. Ahhoz, hogy mélyebben megértsük az összefüggéseket az esetszám növelése, illetve további mérések szükségesek.

Témavezető: Dr. Csepregi Éva

Introduction: In Hungary, health inequalities remain a major public health issue, especially in rural and segregated areas. The settlement determines the quality of health care received by the women in these regions. The segregated settlements usually have lower education levels, poor household amenities, and limited access to healthcare. These disadvantages can have a significant impact on the health of the mother and the child. Aim: The study aims to assess the quality of pregnancy care in rural settlements in Hungary, particularly the segregated and non- segregated settlements in the Szabolcs Szatmár-Bereg County. The study also focuses on the identification of important social and personal factors that may influence maternal and neonatal health outcomes.Methods: A cross-sectional study was conducted by the Institute of Public Health and Epidemiology, University of Debrecen. Data were collected from thirteen health visitor districts representing fifteen rural settlements, covering 476 pregnant women registered in 2019. Standardized questionnaires were completed using health visitor records. The information was linked with the National Health Insurance Fund (NEAK) database under the Primary Care Development Model Program. Ethical approval was obtained from the Medical Research Council (ETT-TUKEB). Results: Infants born in segregated settlements had a higher proportion of low birth weight compared to those born in non-segregated areas (p = 0.009, OR = 2.476). Smoking during pregnancy was strongly associated with reduced neonatal height (p = 0.002, OR = 1.154), while access to safe drinking water (p = 0.030) and having the pregnancy registered early (p = 0.039) also showed significant associations with neonatal height. Overall, poorer living conditions were linked to less favorable pregnancy outcomes. Conclusions: The findings highlight the persistent social inequalities in the quality of maternal healthcare in rural Hungary especially in the segregated area. These findings could be attributed to the lower educational status of these women and the unavailability of basic household amenities.

Témavezető: Prof. Dr. Sándor János

Bevezetés: A Parkinson-kór egy komplex neurodegeneratív betegség, amely a nem-motoros és motoros tünetek révén nehezíti a mindennapokat, azonban a mozgásterápia jelentősen javíthatja ezeket a problémákat és lassíthatja az állapotromlást.Célok, hipotézisek: Kutatásunk célja volt felmérni a fizikailag aktív Parkinson-kóros betegek motoros és nem-motoros funkcióit speciális tesztek alkalmazásával. Emellett célul tűztük ki egy olyan VR-asszisztált mozgásprogram biztosítását, amely elősegíti a résztvevők meglévő képességeinek és funkcionális állapotának fenntartását, illetve amennyiben lehetséges, azok esetleges javulását.Módszerek: A résztvevőket a tornaprogram előtt és után felmértük a Timed Up and Go (egyfókuszú és kognitív) teszt, a Hur Balance Board, az MDS-UPDRS skála, a Beck-depresszió és egy saját készítésű kérdőív segítségével. A kutatás 2 hónapon át, heti három alkalommal zajlott. A kezelések során a résztvevők 45–60 perces mozgásprogramot végeztek, amelyhez a Meta és Oculus Quest VR szemüvegek játékait alkalmaztuk.Eredmények: Kutatásunkban összesen 24 fő vett részt, 7 Parkinson-kóros és 17 egészséges személy. A Parkinson-csoport átlagéletkora 65,42±6,82 év, az egészségeseké 62,80±6,82 év volt. A mozgásprogram hatására a Parkinson-betegeknél szignifikáns javulás volt megfigyelhető a nem-motoros tünetekben az MDS-UPDRS I–II. (p<0,05) és a Beck-féle depresszió kérdőív (p=0,001) alapján. A motoros képességek terén a Timed Up and Go teszt eredményei alapján a Parkinson-csoport szignifikáns fejlődést mutatott (p=0,031), míg az egészséges résztvevők teljesítménye nem változott szignifikánsan. A TUG+kognitív feladatok elvégzéséhez szükséges idő mindkét csoportban kedvezően alakult. A Hur Balance tesztnél a Parkinson-betegeknél nem volt szignifikáns változás, ugyanakkor a két csoport fejlődési üteme hasonló volt, ami a TUG+kognitív tesztek esetében is megfigyelhető (p>0,05).Következtetések: A VR szemüveg-asszisztált mozgásprogram ígéretes módszer a Parkinson-kóros betegek motoros és nem-motoros képességeinek fejlesztésére. Kutatásunk eredményei szerint a program biztonságosan alkalmazható, és hozzájárulhat a funkcionális állapot fenntartásához.

Témavezető: Bucsku Mária